2014. december 26., péntek

Tamora Pierce - A nőstényoroszlán éneke sorozat

Mese, izgalom, humor és fordulatos cselekményszövés szerez híveket a négy kötetből álló sorozat első darabjának, s remélhetőleg a folytatásnak is. Alanna megtagadja varázslói örökségét, mert minden vágya, hogy lány létére lovag lehessen. Fiú ruhába öltözik hát, és elszántsága segít legyőznie a palotában élő harcos ellenfeleket. Az udvari élet azonban mindig tartogat számára veszélyes meglepetéseket. A varázserejéről híres Roger, Conté hercege félelemmel tölti el a leányt, aki hamarosan arra kényszerül, hogy minden tudományát latba vesse...



"Mától kezdve én Alan vagyok, Trebond urának gyermeke, a fiatalabbik iker." Ahogy kimondja, egyszerűnek hangzik, de ő, és testvére is tisztában vannak vele, hogy mindkettőjükre fáradságos évek várnak. Thom az Istenek városába megy, hogy apjuk, Trebond lordjának tiltása ellenére varázslónak tanulhasson, míg ikertestvére, Alanna fiúnak - Alannek- álcázva magát a királyi palotába indul, hogy lovagnak képezzék ki - ahelyett, hogy zárdába vonulva úrhölgyet faragnának belőle.
Tamora Pierce négykötetes sorozata, A nőstényoroszlán éneke végigkíséri Alanna életét apródkora nehézségeitől kezdve, lovaggá avatásán keresztül egészen addig, míg Tortall ünnepelt harcosa lesz, akinek tetteiről énekek szólnak.
A könyvsorozat szerelem volt második olvasásra. Amikor először elolvastam a sorozatot, aranyos mesének tartottam, de nem voltam tőle elragadtatva. Aztán egy-két évvel később, amikor nem tudtam, hogy mit olvassak, újra elővettem, és teljesen belemerültem a különleges világba. Először talán csak nem jó hangulatban olvastam, vagy az eltelt időben változtam annyit, hogy jobban megértsem a történetet, könnyebben Alanna helyébe tudjam képzelni magam.
Hogy jobban megértsük Alanna fiktív világát, minden könyv velején van egy térkép, amin követhetjük őt az útján. A térkép jelzi Tortall határait, a főbb, és megemlített hűbérbirtokokat – mint amilyen Olau , Trebonnd, vagy Naxen –, és a körülötte lévő országokat is – az ellenséges Tuzánt, a sanyarú sorsú Szeréniát, és több olyan helyet, amit Tamora Pierce ezen sorozatában nem barangolhatunk be.
A karakterek között van tipikus gonosz, aki csak a gyengébbeket meri bántani, és jóképű, karizmatikus herceg is. Mégis sokszínűek, és olyan egyedi tulajdonságaik is vannak, amik miatt elhisszük, hogy léteznek. Sok könyvbeli karakternek szívesen lennék a barátja, még akkor is, vagy éppen azért, mert vannak hibáik – van, aki túl szókimondó, vagy naiv, és Jonathan herceg (borzasztó) művészi tehetségéről is olvashatunk.
Maga Alanna miatt is fontos számomra ez a könyv. Elkápráztat az, hogy fogja magát, és akkor is odateszi magát, amikor más szerint nem is lenne érdemes próbálkozni. Szeretnék hasonlítani rá, szeretném, ha a barátaim olyannak látnának, mint amilyen ő: aki mindig meg tudja őket nevettetni, akivel lehet jókat beszélgetni, akire mindig lehet számítani, akármiről is van szó. Igen, persze van, amikor pont ezek miatt úgy tűnik, hogy túlidealizált a karaktere, de van rá magyarázat. Egyrészt nagyon sokat edz, igyekszik mindenkinek a kedvében járni, és iparkodik amíg csak az ereje engedi. Ráadásul ez fiataloknak szól elsősorban, nekik pedig egy igazi hős kell.
Azért is tetszik, mert bár a szereplők más világban élnek, és e miatt más dolgok fontosak nekik – mint például, hogy mi a legjobb kardforgató technika, vagy, hogy milyen varázslattal tudják leggyorsabban meggyógyítani a sérüléseiket, - de megküzdenek a hétköznapi démonokkal is, amelyekkel nem csak a fiataloknak, de néhanapján a felnőtteknek is szembe kell nézniük. „Alan, te azt hiszed, hogy nem fogunk kedvelni, ha nem teszel mindent úgy, mint a többiek. Az nem jutott még eszedbe, hogy azért is kedvelhetünk, mert másmilyen vagy?”
Ez az a könyv, amit bármikor el tudok olvasni, akár kimerült vagyok, letört, vagy boldog. A legkevesebb, hogy szórakoztat, de általában erőt ad, ha példát vehetek Alannáról, folytatásra buzdít, azt mondja, minden problémát megoldhatok. Amikor olvasom, erősebbnek érzem magam. Amikor olvasom, erősebb vagyok.





Köszi a figyelmet ,                                       





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése